Számos oka lehet annak, ha valaki a vegán étrend mellett teszi le a voksát és nem fogyaszt semmilyen állati eredetű terméket semmilyen formában sem, beleértve nemcsak a tejet, hanem a tojást, a mézet, a halat, sőt, még az állatokon tesztelt, vagy állatok szőréből/bőréből készült ruházati termékeket és kozmetikumokat sem.
Az alábbiakban ezen indokok közül sorakoztatunk fel néhányat.
1 – Egészség
A Pécsi Tudományegyetem kutatói mellett több nagy külföldi egyetem és szervezet (az ADA, a Harvard University, a Physicians Comittee for Responsible Medicine, a British Dietetics Association és az American Academy of Nutrition and Dietetics) is azon az állásponton van, hogy a teljeskörű, megfelelően összeállított növényi alapú étrend, minden életkorban és minden élethelyzetben (akár terhesség esetén is) kielégítő az emberi szervezet számára. A Pécsi Tudományegyetem professzorai továbbá azt is kimutatták nemrég megjelent tanulmányukban, hogy a kizárólag növényi alapú étrend hatásos lehet bizonyos, különösen Magyarországon gyakori betegség (elhízás, szív-ér rendszeri és tumoros megbetegedések, magas vérnyomás, cukorbetegség, csontritkulás, stb.) kialakulásának megelőzése vagy kezelése során is.
Minden ember különböző, általános diéta nincs. A tény, hogy a növényi alapú étrend nem azt jelenti, hogy fehér lisztes pékáruk tömkelegét fogyasztjuk, oda kell figyelni a megfelelően vegyes táplálkozásra, és talán ezért van az, hogy aki okosan építi ezt fel, ott számos jótékony hatás figyelhető meg. Megjegyzésként érdekes lehet, hogy az új generációkon túl, az 50 év felettiek teszik ki legnagyobb részt, a húsmentesen táplálkozók táborát.
2 – Ízek
Elsőre talán furcsának hangozhat, de az állati eredetű élelmiszerek íze és ízvilága pótolható! Mi több, a tisztán növényi étrendre áttérők körében gyakori, hogy arról számolnak be, hogy ez az étrend kreativitásra; új fűszerek, új fűszerkombinációk, új főzési és sütési technikák kipróbálására sarkallja őket. Nem véletlen tehát, hogy a végeredmény gyakran még a nem vegán életmódot követőket is zavarba ejti.
Fontos, hogy az ízeket természetes módon adjuk meg, illetve az ízek, textúrák területén figyeljünk oda, hogy ne a magasan feldolgozott élelmiszereket válasszuk, akkor sem ha az kizárólag növényi eredetű.
3 – Környezetvédelem és vízlábnyom
A környezetvédelem mellett felhozható két főbb témakör, egyértelműen az állattartás okán történő erdőirtás, valamint a vízlábnyom kérdésköre. Tanulmányok igazolják például, hogy az állattenyésztés felelős az Amazonas-medence esőerdeinek irtásáért (!) 91%-ban, valamint a Pimentel-tanulmány szerint 1 kg állati fehérje előállításához, mintegy százszor annyi vizet kell felhasználni, mint 1 kg növényi fehérje előállításához. Egy másik, újabb vizsgálatból pedig az derült ki, hogy 1 kg hús 15.415 liter vízbe (marhahús), 10.412 liter vízbe (bárány- és birkahús), 5.988 liter vízbe (sertéshús), illetve 4.325 liter vízbe (csirkehús) „kerül”. Összehasonlításképpen: az alma, a banán, a káposzta, a paradicsom, a burgonya és a rizs 1 kg-jának megtermeléséhez 822 liter, 790 liter, 237 liter, 214 liter, 287 liter, illetve 2.497 liter vízre van szükség. A legtöbb becslés szerint 1 liter tej vízfogyasztásban kifejezett ára valahol 1.000 és 2.000 liter között lehet.
És sok-sok ilyen összehasonlítást tudnánk még felsorolni!
4 – Állatvédelem
Talán bemutatni sem kell már, hiszen a problémakör nem újkeletű, a különböző állatvédő szervezetek lelkiismeretes munkája által. A nagyüzemi állattartás során tenyésztett állatok életkörülményei és feldolgozásuk sok esetben borzasztó képet fest, mely azon túl, hogy az állatok jogait is sérti, előrevetíti a minőségi kivetnivalókon alapuló vegánságot is.
5 – Minőség és körülmények
A nagyüzemi állattartásról sokunknak él egy bizonyos kép a fejében: zsúfolt ketrecek és karámok, higiéniai kivetnivalók, rosszul megvilágított, levegőtlen helyiségek és folyamatos zúgás, gépzaj. Ez még nem minden! Egyes kimutatások szerint mára már az összes antibiotikum fele az állattenyésztésben kerül felhasználásra. Antibiotikumok és egyéb gyógyszerkészítmények egész arzenálját adagolják az állatoknak különböző céllal, napi rendszerességgel az ételbe és italba keverve. Egyes szereket betegségek megelőzésére alkalmazzák, másokkal kialakult betegségeket gyógyítják, és olyan szerek is léteznek, amelyektől az állatok gyorsabban híznak. Mindez pedig kérdéseket vethet fel az adott hússzármazék minőségét, valamint az emberi szervezetre gyakorolt hatását illetően.
Utolsó két pontot összefoglalva, méghozzá egy definícióval:
„A „flexiteriánus” vagy az „alkalmi vegetáriánus” egy egyre népszerűbb, növényi alapú étrend, amely úgy csökkenti az emberiség szénlábnyomát, hogy közben javítja az egészségét olyan étkezési rendszerrel, amely többnyire vegetáriánus, de még mindig lehetővé teszi az alkalmi húsételek fogyasztását. A flexitív étrend emelkedésének az oka az, hogy az emberek környezetbarátabb megközelítést alkalmaznak az általuk fogyasztott táplálkozásra, csökkentve húsfogyasztásukat az alternatív fehérjeforrásokért cserébe.”
Mi a végső konklúzió? Igazán tisztán akarsz étkezni, akkor nem a tömegtermelésből veszel húst, ami persze drága lesz, nemhiába, a Golden Granet termékek alapanyagai között nem találsz állati erdetű összetevőt!
