Fogalomtár

Aminosav

Kiemelkedő jelentőségűk a szervezet fehérjeépítésében figyelhető meg. Az élő szervezetekben 25-féle aminosav található, ezek közül 22 fehérjeépítő. Az emberi szervezetben 14-16% a fehérje-, és mindössze 0,1% a szabad aminosav tartalom.

Autoimmun betegség

Olyankor áll fent, amikor az immunrendszer kóros, támadó jellegű immunválaszt ad a szervezetben normálisan is megtalálható valamilyen struktúra ellen.

B-vitaminok

Ezek a vitaminok szolgáltatják testsejtjeinknek az energiát, beindítván a zsír és a fehérjék anyagcseréjét.

Candida

A Candida-gomba az emberi szervezet természetes részét képezi, a száj-, a bél- és a hüvelyflóra tagja. Ennek a jóindulatú gombának a jelenléte egészen addig nem is jelent problémát, ameddig a szervezet valamilyen külső, vagy belső hatás folytán le nem gyengül, vagy egyensúlya fel nem borul, hiszen ilyenkor a jóindulatú gomba, gyorsan rosszindulatú kórokozóvá válhat. A Candida-gomba által okozott fertőzés érintheti a bőrt, a nyálkahártyákat, vagy akár az egész szervezetet is.

Modern világunkban kétségkívül rengeteg negatív hatásnak van kitéve nap mint nap szervezetünk: stressz, rohanás, bizonytalanság, nem megfelelő táplálkozás (túlzott édesség- és állatifehérje-fogyasztás, adalékanyagok és tartósítószerek, kevés zöldség, gyümölcs és gabonaféle fogyasztása, kétséges élelmiszerminőség, ételallergiák és intoleranciák), melyek mind hozzájárulhatnak természetes belső egyensúlyunk felbomlásához; nem is beszélve az egyéb tényezőkről, mint egy már meglévő betegség (pl. cukorbetegség), vagy egy az immunrendszert legyengítő antibiotikumkúra.

A szervezet ilyen kibillenései a Candida-gombák felszaporodásához vezethetnek, amely folyamat kellemetlen tünetek megjelenését idézheti elő a test különböző részein (bőrgomba, hüvelygomba, szájpenész, nyelőcsőgyulladás, stb.). Szerencsére számos modern készítmény létezik már ezeknek a tüneteknek a megszüntetésére és a meggyógyítására, azonban a kellemetlenségek elkerülése érdekében érdemes inkább a megelőzésre fókuszálni.

A Candida-gomba felszaporodásához vezető, általunk okozott tényezők (pl. a nem megfelelő táplálkozás) egy kis odafigyeléssel és tudatossággal szerencsére könnyen felszámolhatók. Amennyiben a Candida-fertőzés veszélye fennáll, érdemes Candida-diétát kezdeni, hiszen az említett gombák elsősorban szénhidrátokkal táplálkoznak, és amennyiben nem kapják meg a szükséges tápanyagokat, számuk csökkenni fog. A szakértők általában 3-6 hónapos Candida-diétát szoktak javasolni, melynek első 2-3 hetében érdemes betartani a szigorú szabályokat a gyors és hatékony javulás érdekében. Ilyenkor az édességeket kell száműznünk az étrendünkből, beleértve a mézet is, sőt, a gyümölcsöket is. (Még a savanyú gyümölcsök is tartalmaznak gyümölcscukrot, és az édesítőszerekben is van fruktóz). Szintén nem ajánlott az élesztőt (pl. sajtok, sör, bor) és keményítőt (pl. fehér kenyér, fehér rizs, tészták) tartalmazó ételek és italok fogyasztása, valamint vigyázni kell az adalékanyagokkal, színezőkkel, állományjavítókkal is.

	Az egész diéta alatt nem tanácsos fogyasztani	Az első 2-3 hétben tiltott, a későbbiekben fogyasztható	Az egész kúra alatt fogyasztható
gabonafélék, tészták, kenyerek	fehér kenyér, zsemle, kifli		hajdina, árpa, korpatermékek, köles, lencse, zab, zabtermékek
zöldségek	gomba	bab, borsó, kukorica	padlizsán, patisszon, cékla, cukkini, tök, brokkoli, karfiol, spárga, uborka, spenót, paradicsom, paprika, retek, fejes saláta, hagyma, fokhagyma, sárgarépa, fehérrépa, petrezselyem, zeller, gyömbér, burgonya, fehér- és vörös káposzta, kelbimbó, cékla, rozmaring, sáfrány, kurkuma, tárkony, bazsalikom, római kömény, curry, koriander
gyümölcsök	szárított gyümölcs, dinnye	barack, szőlő (mérsékelt mennyiségben), alma, körte, avokádó, cseresznye, narancs, citrom, grapefruit, banán	ananász
húsok, tojás			bármilyen sovány hús, halak, kagyló- és rákfélék, tojás
tejtermékek	kefir, tejföl, a sajtok nagy része (különösen a penészes fajták)	könnyű, nem gombás érleléssel készült sajtfélék, kecskesajt, kecsketej, tej,	élőflórás natúr joghurt, élőflórás natúr ivójoghurt, juhtúró
zsírok, édességek	édességek		hidegen sajtolt olajak
egyéb	sütőpor, élesztő, élesztővel készült termékek és ételek, ketchup, majonéz, mustár, készen kapható salátaöntetek és mártások, szója és barbecueszószok, sör, bor, pezsgő, gyümölcslevek		dió, tökmag, szezámmag, kávé, ásványvíz, teák

A fenti táblázat tanulsága szerint szerencsére Candida-diéta folytatása esetén sem áll meg az élet, hiszen számos alternatív lehetőség kínálkozik a változatos és egészséges étrend tartására. Kipróbálhatunk akár új ízeket és fogásokat is, használjunk bátran fűszernövényeket, melyek közül erős gombaölő hatással bír például a rozmaring, a sáfrány, a kurkuma, a koriander és a római kömény. Az olajok közül kiemelkedően jó az oregánó-, a fokhagyma- és az extra szűz olívaolaj.

Candida albicans

Normál körülmények között is megtalálható az emberi szervezetben, és a bél hasznos baktériumflórája révén szabályozza szaporodását. Akkor van gond, ha a bélflóra valamilyen károsodása következtében a gombák elszaporodnak és a belőlük kibocsátott méreganyagok megtámadják a szervezetet.

Enzim

Az enzimek túlnyomó többsége fehérje, amelynek szerepe, hogy gyorsítsa a szervezetben lejátszódó kémiai reakciók sebességét.

Foszfor

Fontos szerepet tölt be a fehérje-, szénhidrát- és zsír-anyagcserében. A foszfor 80-85%-a a csontok, fogak szilárdságáért felelős. Szervezetünk tartalékenergiája egy részét is foszforvegyületek formájában raktározza. A magnéziumhoz hasonlóan szükséges az idegrendszer és az enzimek megfelelő működéséhez.

Glutén

A glutén a gliadin és a glutenin fehérjék keveréke, melyek a búzaszemek fehérjetartalmának kb. 80%-át teszik ki. A búza, a rozs és az árpa magfehérjéiben található a keményítővel együtt, és a magcsíráját táplálja.

Gyógynövény

Azok a növények, amelyek valamely részét az emberek – a bennük lévő hatóanyagok miatt –gyógyászati célokra használnak, és amelyek felhasználását hivatalos forrás engedélyezi.

Koleszterin

Minden állati és emberi sejtben megtalálható vegyület. Nagy mennyiségben fordul elő a mellékvesében és az idegrendszerben. Szervezetünkben a máj állítja elő a legnagyobb koleszterin mennyiséget. Fontos szerepe van a sejthártyák felépítésében. Megkülönböztetünk magas (LDL) és alacsony (HDL) koleszterinszintet.

Kovasav

A kovasav nem más, mint vízben oldódó növényi szilícium, amely a szervezet számára könnyen hasznosítható. Építő és támasztó funkciói révén aktív szerepet játszik a csont-, kollagén, és porcképzésünkben, a csontok anyagcseréjében, a mineralizációjában, valamint a kalcium felszívódásában.

Lisztérzékenység

Egy elsősorban a vékonybelet érintő autoimmun betegség, amely nem gyógyítható, de diétával kezelhető. Az érzékenységet okozó anyag, a glutén viszont nem kizárólag a búzalisztben fordul elő. A búzában található gliadin, a rozsban levő szekalin vagy az árpában előforduló hordein mint glutén alkotóelemek mind-mind lisztérzékenységet válthatnak ki az erre genetikailag hajlamos szervezetekben. Ezek a fehérjék ellenállnak az emésztőenzimeknek és a bélbe jutva gyulladásos reakciót váltanak ki.

Magnézium

A szervezetünk számára nélkülözhetetlen ásványi anyag, mivel több mint 300 enzimnek a sejtekben végbemenő energiatermelő működését valósítja meg. Az idegrendszer működésén túl, a magnézium a kalcium mellett a csontok és fogak felépítésében is részt vesz.

Mangán

A foszforhoz hasonlóan részt vesz a fehérje-, szénhidrát- és zsír-anyagcserében. Szervezetünkben 12-20 mg mangán van, és vegyes táplálkozás mellett nem fordulhat elő mangánhiány.

Rost

Növényi eredetű szénhidrát, amelyet a szervezet nem képes megemészteni, ezért egyből a vastagbélbe jut. Ezáltal jobban megköti a vizet, könnyebben felszívódnak a rost tartalmú ételek, így a bélműködés, az emésztés serkentődik.

Rutin

Egy kémiai vegyület, amely megtalálható különféle citrusfélékben, a hajdinában, a rebarbara-fajok leveleiben. Antioxidáns tulajdonsága révén megakadályozza a sejtkárosodást.

Szerotonin

A központi idegrendszer neuronjai és a gyomor-bél rendszer sejtjei állítják elő. Fontos szerepet játszik a testhőmérséklet, hangulat, hányinger, szexualitás, alvás, és az étvágy szabályozásában. Az alacsony szerotonin-szint felelős lehet a depresszió, migrén, fülzúgás, és számos idegi zavar kialakulásáért.

Szilícium-dioxid

Az oxigén után a Föld második leggyakrabban jelen lévő eleme a szilícium, a vízben nem oldódó ásvány. A szervezet létfontosságú nyomelemeként pedig részt vesz a kötő- és támasztószövetek falának kialakításában. A csontok és a porcok, a bőr, a visszerek, a verőerek, a légcső, az inak, valamint a szem szaru- és ínhártyája sok szilíciumot tartalmaz.