Szervezetünk stabil és egészséges működéséhez rengeteg különféle tápanyagra és a bennük található vitaminokra, ásványi anyagokra és nyomelemekre van szükségünk. A legtöbb ilyen összetevőt nem kell bemutatni, hiszen mindannyiunk által jól ismertek; fontosságuk és hatásuk köztudott. Vannak azonban olyan elemek, melyeknek hatása, fontossága, vagy adott esetben hiánya azonban már sokkal kevésbé ismert a legtöbb ember számára. Ilyen elem a jód is.
Miért fontos a jód az emberi szervezet számára?
A jód fontos nyomelem az emberi szervezet működésében. Jelen van a pajzsmirigy által termelt hormonokban, amelyek az emberi szervezet normális fejlődéséhez elengedhetetlenek: a jód serkenti a növekedést, fokozza az alapanyagcserét, alapja a csontosodási folyamatnak és az agyszövet fejlődésének is. A pajzsmirigy a jódot a véráramból szűri ki és raktározza el, ezért nagyon fontos, hogy a táplálékkal és ivóvízzel elegendő mennyiségben vigyük be a szervezetbe. Azokon a területeken, ahol az ivóvíz nem tartalmaz jódot, szükséges a pótlás, hiszen a jód hiánya súlyos következményekkel járhat.
Ilyen káros következmény lehet a pajzsmirigy alulműködése, tehát a tiroxin alultermelése esetén, hogy az alapanyagcsere akár 50%-kal is csökkenhet. Ez gyermek és fiatalkorban aránytalan törpeséget, szellemi visszamaradottságot eredményez. Különösen fontos a megfelelő jódbevitel a csecsemők számára 0 és 3 éves kor között, hiszen a jód alapvető elem a gyerekek agy fejlődésének során. A gyermekek a jódot a sok egyéb tápanyag mellett az anyatejjel veszik magukhoz (a mell evolúciós okokból négyszer több jódot tárol, mint a pajzsmirigy), ezért elengedhetetlen a megfelelő fejlődés érdekében kifejezetten terhesség ideje alatt a tudatos jódpótlás. Az gyermekkori agyfejlődés biztosítása által a nemzet IQ-ja, ereje növelhető, mindez a jódhiány csökkentésével párhuzamosan.
A jódhiánynak felnőttkorban is vannak káros következményei, ilyenek lehetnek a testhőmérséklet-csökkenés, a beszéd, mozgás és gondolkodás lassulása, valamint az elhízás is. A jódhiány ma a Földön a WHO (2007) adatai szerint mintegy 2 milliárd embert érint, melyeknek egyharmada iskoláskorú. Az egészségügyi szervezet több évtizedes erőfeszítései révén a jódhiány felszámolásában a világon sok helyen nagyon komoly eredményeket értek el. Ugyanakkor Európa nagy része ma is jódhiányos területnek számít.
Magyarország valamennyi megyéjére kiterjedő reprezentatív vizsgálatok igazolják, hogy hazánkban a lakosság 80 %-ának jódellátottsága elégtelen. Ennek oka lehet az a tény, hogy Magyarország településeinek nagy részén enyhe-mérsékelt fokú jódhiány állapítható meg az ivóvizek jódtartalmának meghatározása alapján. Ennek nem az egyetlen, de leginkább ismert következménye a pajzsmirigy megnagyobbodása. Az ultrahangos szűrések eredménye azt mutatta, hogy a testfelszín szerint átlagosan 36–38%-kal bizonyult nagyobbnak a magyar gyerekek pajzsmirigytérfogata a normális jódellátottságú országok gyerekeinél. A jódhiány tehát mint népegészségügyi probléma nem ismeretlen, de a többségnek fogalma sincs, hogy van-e jódhiánya, hiszen a legtöbben csak akkor mennek orvoshoz, ha már tényleg nagy a baj, hiába lett volna megelőzhető korábban. Ezt támasztják alá az adatok is: az egészségkárosodásaink mintegy 80%-át úgy hozzuk létre, hogy elmulasztjuk azok felismerését.
De érezzük, ha baj van? Az NRC által végzett, jód-témakörrel foglalkozó 2018-as 500 fős reprezentatív kutatás tanulsága alapján, melynek alanyai 30 és 60 év között nők voltak megállapítható, hogy habár a résztvevők 78%-a hallott már a jódhiányról mint betegségről, azonban 67% egyáltalán nem tudja, hogy van-e jódhiánya vagy nincsen. A tünetek ismeretének tükrében fontos, hogy időben fel kell ismerni a problémát, tudatosítani kell a kockázatokat és minél előbb orvosolni a problémát, hiszen tudatossággal és odafigyeléssel könnyedén megelőzhető a még nagyobb baj kialakulása.
