Egy ideig feledésbe merült, majd napjaink reformtáplálkozása újra előtérbe helyezte. A hajdina ma már itthon is egy közkedvelt, értékes beltartalmú, tápláló gabonaféle.
Az OÉTI 1992-1994 közötti felmérése szerint a hazai lakosság élelmi rost fogyasztása messze elmarad az ajánlott nemzetközi értékektől. A hajdina épp a többi gabonaféléhez viszonyított jóval magasabb rosttartalmával hívta fel magára újra a táplálkozás szakértők figyelmét. Csak, hogy számadatokban is lássuk ezt a különbséget: a búza élelmi rost tartalma 11,71 g/100 g, ezzel szemben a hajdináé 25,7 g/100 g.
A hajdina tápanyagai
- szénhidrát: 56-77%, melyből keményítő: 17-20%
- élelmi rost, melynek 12-17%-a cellulóz, illetve hemicellulóz (növényi sejtfalakból lúggal kivonható szénhidrát) és lignin (a sejtfalak kitöltő anyaga)
- fehérje: 14%
- zsír: 2% alatti, de 77%-os telítetlen zsírsavaránnyal
A hajdina kiemelkedő élelmi rost tartalmának köszönhetően számos betegség megelőzhető. Elősegíti a bélmozgások növelését és a tranzitidő lerövidülését, megszüntetvén a ma már népbetegségnek számító székrekedést és az ebből származó olyan daganatos megbetegedéseket, mint például a vastag- vagy végbélrák. Ugyanígy bizonyított, hogy a hajdina útján szervezetbe bevitt rostok csökkentik a koleszterinszintet. Mivel a hajdina rostban gazdag szénhidrátjai lassabban szívódnak fel, ezért nem emelik meg a vércukorszintet, és így a cukorbetegek diétájában is előkelő helye van a hajdinának.
A magas kalcium-, magnézium- és káliumtartalom mellett kifejezetten alacsony a hajdina nátriumtartalma, így a nátriumkorlátozással járó, magas vérnyomásosok diétájának szintén tökéletes kísérője. Flavonoid- és rutintartalma (gyógyhatású növényi szerves vegyületek) révén is szabályozza a magas vérnyomást, ugyanakkor ezen vegyületeinek antioxidáns hatása enyhítheti például a sugárterápia okozta egészségkárosodás tüneteit. Vas, réz és cink nyomelemei mellett majdnem az összes B-vitamin fajtát tartalmazza, ami által a Candida albicans fertőzöttek étrendjének fontos részét képezheti.
Hazánkban két változatát, a szürke magvú skót hajdinát és a sötétbarna magvú pohánkát termesztik, és a hajdinának mint a leginkább melegítő hatású gabonának az évszázados megfigyelései óta sok helyen a hűvösebb hónapok igazán tápláló élelmiszereként fogyasztják.
Ma már bioboltokban, nagyobb kereskedelmi áruházakban gabonamag vagy liszt formájában könnyen hozzájuthatunk a hajdinához, és kis utánaolvasással több elkészítési módját is kipróbálhatjuk. Ha pedig életritmusunk olyan szakaszában vagyunk épp, amikor nem tudunk sok időt a konyhában tölteni, vannak már itthon is készen kapható hajdinatermékek, melyekkel bevihetjük szervezetünkbe a fentebb említett egészséges tápanyagokat és vitaminokat.