A gluténnel kapcsolatos rendellenességek csoportjába tartozik a hagyományos értelemben vett glutén érzékenység (cöliákia) is, amelyet először az 1980-as években írtak le pontosan, de napjainkban újra az érdeklődés középpontjába került és egyre több kutatás jelenik meg a témával kapcsolatban. A nem cöliákiás glutén érzékenység (NCGS) viszont egy olyan entitás, amelyet a glutén fogyasztásával összefüggő bélrendszeri és bélrendszeren kívüli tünetek jellemeznek, olyan egyének esetében, ahol a cöliákia és a búza allergia kizárásra került. Az NCGS előfordulásának gyakorisága a fejlett országokban 6-13 százalékra tehető, azonban pontos adatok nincsenek, mert sokan öndiagnózis után kezdenek gluténmentesen étkezni, anélkül, hogy előtte orvosi kivizsgáláson vettek volna részt. A társuló betegségek megelőzése miatt fontos lenne tudni, hogy cöliákiában vagy NCGS-ben szenved-e valaki. Ugyanis az autoimmun eredetű cöliákiában kimutatható a vékonybél károsodása, és a legtöbb esetben társuló betegségek is jelentkezhetnek (pl. pajzsmirigy elégtelenség, diabétesz vagy laktóz-érzékenység).
Az NCGS diagnosztizálását megnehezíti, hogy nincsenek vérvizsgálattal kimutatható markerei, nem okoz bélbiopsziával igazolható elváltozásokat és társuló betegségek sem jellenek meg. A nem cöliákiás glutén érzékenységet jellemző markáns tünetek a glutén elfogyasztása után általában rövid időn – akár 20 percen – belül jelentkeznek, ami nem annyira jellemző a klasszikus cöliákiás változatra. Ezen panaszok csökkennek a glutén elhagyása esetén, de újból visszatérnek, ha a glutén tartalmú élelmiszerek újra visszakerülnek az étrendbe. Néhányan ezen panaszok miatt a búzaallergiára is gyanakodnak.
Az NCGS bélrendszeri tünetei közé tartozik a hasfájás, puffadás, hasmenés és/vagy székrekedés, hangos bélmozgások, gyakori böfögés, hányinger és gyomorégés. Az NCGS emellett közérzeti panaszokat is okozhat: fejfájást, fáradékonyságot, koncentrációzavart, izom- és ízületi fájdalmat, hangulatingadozást vagy akár depressziót. Továbbá a gluténre való érzékenység bőrtünetekben is megnyilvánulhat, mint például bőrkiütések vagy ekcéma. Gyermekeknél az NCGS leggyakrabban hasi fájdalommal és krónikus hasmenéssel jár, a nem-emésztőrendszeri tünetek viszonylag ritkábbak. Bár vitathatatlan, hogy bizonyos esetekben a glutén elhagyásának pozitív hatása a placebo hatással magyarázható, azonban ez nem igaz az NCGS esetében. Egy kettős-vak, randomizált, placebo-kontrollos vizsgálat megállapította, hogy az NCGS emésztőrendszeri tünetei gyakrabban fordultak elő a gluténnel kezelt csoportban, mint a placebo-csoportban. Számos kutatás arra a megállapításra jutott, hogy az irritábilis bélszindrómában (IBS) szenvedő betegek egy része összefüggésbe hozható a NCGS betegséggel, vagyis glutén elhagyása csökkentheti az IBS tüneteit is.
A név és a definíció ellenére kimutatták, hogy a glutén a nem cöliákiás glutén érzékeny betegek csak 16-30%-ban okolható a gasztrointesztinális és extraintesztinális tünetek megjelenéséért. A gluténen kívül a búzafélék egyéb összetevőinek is szerepe van az NCGS-hez köthető panaszok kialakításában. Ezen összetevők közé tartoznak a fermentálódó oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolik (összefoglaló néven FODMAP-ok), amelyek megtalálhatók a glutén-tartalmú gabonákban, hüvelyesekben, tejtermékekben, édesítőszerekben, valamint számos zöldségben és gyümölcsben. A FODMAP-ok az arra érzékenyek esetében elégtelenül szívódhatnak fel a vékonybélben és ezeket a nem megfelelően megemésztett szénhidrátokat a bélbaktériumok megerjesztik, ami gáz képződésével jár együtt és ez puffadást, hasi fájdalmat és görcsöket vagy hasmenést okozhat.
A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az alacsony FODMAP étrend is segíthet az NCGS-ben tapasztalt panaszok enyhítésében. Továbbá, az eredmények arra is utalnak, hogy a gluténmentes és az alacsony FODMAP étrend egyidejű alkalmazása további kedvező hatással jár.
Felhasznált irodalom
- Catassi C, Bai JC, Bonaz B, Bouma G, Calabrò A, Carroccio A, Castillejo G, Ciacci C, Cristofori F, Dolinsek J, Francavilla R, Elli L, Green P, Holtmeier W, Koehler P, Koletzko S, Meinhold C, Sanders D, Schumann M, Schuppan D, Ullrich R, Vécsei A, Volta U, Zevallos V, Sapone A, Fasano A.: Non-Celiac Gluten sensitivity: the new frontier of gluten related disorders. Nutrients. 2013 Sep 26;5(10):3839-53. doi: 10.3390/nu5103839.
- Catassi C, Elli L, Bonaz B, Bouma G, Carroccio A, Castillejo G, Cellier 7, Cristofori F, de Magistris L, Dolinsek J, Dieterich W, Francavilla R, Hadjivassiliou M, Holtmeier W, Körner U, Leffler DA, Lundin KE, Mazzarella G, Mulder CJ, Pellegrini N, Rostami K, Sanders D, Skodje GI, Schuppan D, Ullrich R, Volta U, Williams M, Zevallos VF, Zopf Y, Fasano A.: Diagnosis of Non-Celiac Gluten Sensitivity (NCGS): The Salerno Experts’ Criteria. Nutrients. 2015 Jun 18;7(6):4966-77. doi: 10.3390/nu7064966.
- Priyanka P, Gayam S, Kupec JT: The Role of a Low Fermentable Oligosaccharides, Disaccharides, Monosaccharides, and Polyol Diet in Nonceliac Gluten Sensitivity. Gastroenterol Res Pract. 2018 Aug 6; 2018:1561476.
- El-Salhy M, Hatlebakk JG, Gilja OH, Hausken T: The relation between celiac disease, nonceliac gluten sensitivity and irritable bowel syndrome. Nutr J. 2015 Sep 7;14:92. doi: 10.1186/s12937-015-0080-6.
