Szójalecitin – ártalmas vagy ártalmatlan?

A szójalecitin az élelmiszeripar egyik leggyakrabban használt adalékanyaga. Elsősorban emulgeálószerként alkalmazzák, de a salátaöntetektől a teászacskókig bezárólag sok mindenben megtalálható. A csokoládéban szinte elkerülhetetlen, valamint a táplálékkiegészítőkben is gyakran fellelhető. A szója önmagában allergén, de természetesen az adalékként kis mennyiségű szójalecitin fogyasztása nagyban különbözik a rendszeres szójatermékek, pl. a húspótló szójatermékek, a szójasajt vagy a szójaolajjal locsolt saláták fogyasztásától. Tények a szójalecitinről.

Allergiák

A szójaallergia kiváltója a szójában található fehérje, így pl. a szójalecitinnek a fehérjetartalmától függ, hogy kivált-e allergiás reakciót. Egy analízisben, ahol hat különböző szójalecitin fehérjekoncentrációját vizsgálták, az eredmények 100 és 1400 ppm között voltak. (Tájékoztatásként: a legújabb FDA gluténmentes címkézési törvény előírja, hogy a termék glutén koncentrációja csak 20 ppm alatt lehet.) Ugyanakkor egy másik vizsgálat szerint, ahol szintén hat különböző szójalecitint elemeztek, négynek elegendő fehérjetartalma volt ahhoz, hogy egy IgE reakciót indítson el egy szójaallergiás embernél, két mintában pedig egyáltalán nem volt kimutatható fehérje. Egy harmadik, hasonló vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy még ha jelen is van a fehérje a szójalecitinben, az nem tekinthető szignifikáns allergénnek a szójaallergiások számára.

Nyilvánvaló, hogy a szójalecitin forrása meghatározó tényező abban, hogy problémát jelent-e egy szójaallergiás beteg számára vagy sem: hogy ha valaki szójaallergiás akkor jobb félni, mint megijedni! De mivel a fehérje nagyon alacsony koncentrációban van jelen, és a szójalecitin általában nem haladja meg a feldolgozott élelmiszerek össztömegének 1% -át, a szójára kevésbé érzékenyeknek valószínűleg nem jelent semmi problémát.

GMO

Az Egyesült Államokban termesztett szója többsége genetikailag módosított, így, hacsak a címkén nincs feltüntetve, hogy “bio szójalecitin”, akkor valószínűleg genetikailag módosított szójababból származik. A potenciálisan átvihető DNS és immunogén fehérjék miatt bizonyos immunológiailag érintett egyénekben a genetikailag módosított élelmiszerekkel indokolt az óvatosság. Azonban, mint az allergia bekezdésben láttuk, a szójalecitin nagyon kevés fehérjét tartalmaz, és bizonyos forrásokból származó szójalecitin egyáltalán nem tartalmaz kimutatható fehérjét. Ezen felül a szójalecitin nagyon kevés DNS-t tartalmaz és a jelenlévő DNS is általában oly mértékben lebomlik, hogy lehetetlen megmondani, hogy a szója genetikailag módosított volt-e vagy sem. Így a szójalecitin esetében a GMO-k fogyasztásával kapcsolatos kockázatok többsége nem releváns és aggodalomra nem ad okot.

Mit tegyünk?

Egyedül azoknak az embereknek ajánlható a szójalecitin teljes kerülését, akik súlyos szójaallergiával vagy kémiai túlérzékenységgel rendelkeznek, és természetesen azok számára is, akik azt tapasztalják, hogy rosszul reagálnak rá. Ha valakinek nincs szójaallergiája, viszont a növényvédőszerek, az oldószerek és a GMO miatt aggályai vannak a szójalecitinnel kapcsolatban, akkor egyszerűen bio szójalecitint tartalmazó termékeket vásároljon. A lakosság túlnyomó többségének azonban még a hagyományos (nem bio) szójalecitin miatt sem érdemes aggódnia, de ha ugyanolyan egyszerű elkerülni, mint fogyasztani, akkor kerülje el. Számos csokoládé márka elérhető, ami teljesen szójamentes. Végsősoron kijelenthető, hogy a legtöbben nyugodtan élvezhetik az alkalmi csokoládé fogyasztást anélkül, hogy aggódniuk kelljen, hogy tartalmaz-e szójalecitint vagy sem.

Források